Az ökológiai gazdálkodás lehetôségei

(A “BIO” és “ÖKOLÓGIAI” gazdálkodás definíciója között azért teszünk különbséget, mert a “BIOKERTÉSZET” kifejezést az elmúlt időkben is, meg ma is sokan lejáratták, és emiatt mások pejoratív jelzôvel illetik az egész rendszert. Nagy általánosságban a szintetikus trágya-anyagok és a szintetikus növényvédőszerek nélküli gazdálkodási formákat értünk ökológiai gazdálkodás alatt, amelyek fokozottan támaszkodnak a természetben kialakult és bevált önszabályozó folyamatokra (sőt kibontakozásukat segítik).

Az ökológiai gazdálkodás az 1920-as években indult el, közvetlenül az I. világháború után.

Az I. világháború elôtt sikerült szintetikus úton nitrogént előállítani. Ezt használták alapanyagul a háború során különböző mérgesgázok és robbanóanyag előállítására. A háború befejezése után gondoltak a szintetikusan előállított nitrogén mezőgazdaságban való felhasználására.

1. A nitrogén nagyarányú felhasználásának következményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogy az ételek minősége romlik. Ô indította el az első (szerves-biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amely az ő, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik (Müller-Rush), ez volt az alapja a mai BIOLAND szervezet elindulásának.

2. Ugyanígy a 20-as években, Németország keleti részén élő gazdák vették észre, hogy szarvasmarháiknál termékenységi gondok lépnek fel. Az ő kérésükre Rudolf Steiner 12 előadást állított össze, 1924-ben amellyel elindította biodinamikus mozgalmat.

3. Angliában 1923-24-ben Anna Lady Bellford egy korábban Indiában élő agronómussal, Albert Howarddal kezdte el meghonosítani az indiai komposztálást. Lady Bellfordhoz fűződik a következő mondás is: A talaj élő szervezet, ne a növényt, hanem a talajt tápláld!, mozgalmuk nyomán alapult meg később az Soil Assotiation. (Előírásai a Müller-Rush rendszerrel azonosnak mondhatók.)
 
 

Ezek a mozgalmak igazából az 50-es évektôl váltak láthatóvá.

A Hitler rezsim alatt a biodinamikus mozgalom be volt tiltva. (Ennek a fő oka a biodinamikus gazdálkodás filozófiai háttere, az antropozófia volt.)

Az 50-es évektôl kezdve felgyorsul a munkaerô átáramlása a mezőgazdasági szférából az ipariba. Míg 1950-ben a munkaerő 30 %-a a mezôgazdaságban dolgozott, 1990-es évekre ez 4 %-ra csökkent. A fokozódó gépesítéssel és méretbeli növekedéssel párhuzamosan növekedett a kémiai anyagok használata is.

A 60-70-es években a világ egyéb tájain is új rendszerek alakultak ki:

4. A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison nevéhez fűződik. A gazdálkodási forma alapelve a minimális külső energia és anyagfelhasználás, a gazdálkodás színhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehető legésszerűbb megvalósítása (pl a ház tájolása, a vízfelületek kihasználása, a belső udvar, a zöldséges, a gyümölcsös, a szántók elhelyezése.)

5. Wes Jackson módszere (É-Amerika)

6. Japánból indult útjára a FUKUÓKA által elindított irányzat. Rendszerére jellemző, hogy a kultúrnövények magjait agyagpéppel “drazsírozza”, a területen tett bejárásai alkalmával elszórja és a kedvező körülmények közé került magok kelnek ki. Gazdálkodása kezdetén egy teljesen kopár sziget volt az elindulás alapja, ma ez a sziget dús, erdővel és (élelmiszert adó) kultúrnövényekkel fedett, a növények egyedi termőképessége maximálisan kibontakozik, de a “termésátlag” - a rendkívül változatos növényelrendezés miatt alacsony.
 
 

1968-tól kezdődően a háború után született fiatal generáció kezdte fellendíteni a biogazdálkodást, megindult e nemzedék visszáramlása a városból a mezőgazdaságba. A 80-as évektől kezdve egyre nyilvánvalóbbá válik a fiatal generáció illúzióvesztése, amely több okra vezethető vissza (korábban megszokott viszonylag magas életszínvonal, egyre súlyosabb problémává váló környezetszennyezés stb).

Célként egyre inkább nem a biotermékek fogyasztását tűzik ki (egészségesebb egyéni élet), hanem biotermékek termelését (környezet és közösség).

Veszélybe kerül a biológiai diverzítás. A kémiai növényvédelem és táplálás miatt (a környezet homogénné válik, mert a talajfoltok, a különböző termôhelyek közötti kicsi, de mégis fontos különbségek, mikrohatások kiegyenlítése által) a fajok száma lecsökken. A nemesítési folyamatok eeredményeként teljesen homogén génkészlettel rendelkező fajták terjednek el, amelyek a külső tényezők változását nehezen tolerálják, így az alkalmazkodókészség csökkenése járványok fellépésének veszélyével fenyegetnek. Ugyanígy jellemző a nem csak a fajok, hanem a fajták monokultúrás termesztése... (a világméretű vetőmag-kereskedő cégek, összefonódásuk a növényvédőszer-előállítással, .....és a rezisztens fajták hírdetése, mivel nincs túl sok belôlük, és mindenki ezt keresi, monokultúrában termesztjük a rezisztens fajtákat)

Az EC tagországokban 30%-os túltermelés van, a termelést dotálják, ugyanakkor óriási összegeket költenek a fölösleges termények tárolására. Az túlzott állatlétszám miatt takarmányimportra szorulnak, amelyet a harmadik világ országaiból fedeznek, majd a trágyát az európai környezet védelme, és a harmadik világ országainak talajainak fenntartása miatt szárítva visszaszállítják. A harmadik világ országai adósságterheik csökkentésére exportképes árukat termelnek, így a helyi erőforrásokat nem a helyi lakosságnak szánt élelmiszerek termelésére fordítják.
 
 

Nemzetközi szabályozás:

IFOAM International Federation of Organic Agricultural Movements (Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége). - 1972-ben alakult. Az IFOAM csak ajánlásokat, irányelveket dolgoz ki, ezek alapján alakítják ki a tagszervezetek (pl. a nemzeti szervezetek) a saját előírásaikat. Így az IFOAM elôírásai állandóan változnak, a kutatások alakulásának megfelelôen...

Törvényi szabályozás:

Magyarországon 1996 őszére várható a biotermesztést és értékesítést, kereskedelmet szabályozó törvény.

Az EU országaiban termelők ill. az EU országaiba exportálók tevékenységét az EU 2092/91 törvénye (a kiegészítéseivel) szabályozza.

Magyarországon jelenleg 3 olyan szervezet ellenőriz és minősít, amely eleget tesz az IFOAM és a EU előírásainak, összesen ~10000 ha:

BIOKULTÚRA EGYESÜLET (nemzeti szervezet)

DEMETERBUND (Németországi központtal, csak biodinamikus gazdaságokat)

SKAL (A holland nemzeti szervezetből nőtte ki magát, ma a világ szinte minden pontján ténykedik)

E szervezetek tevékenységénél élesen el kell válnia:

· szaktanácsadás

· ellenőrzés

· minősítés.
 
 

Ugyanaz a személy végezhet szaktanácsadást és minősítést, de nem ugyanabban a gazdaságban. Az ellenőrzés (a termesztett növénytől függôen) több alkalommal folyik, a gazdaságban, feldolgozó üzemben, kereskedelmi egységnél történik, a termesztés és feldolgozás minden folyamatára kiterjedő részletes kérdőívvel, szántóföldi szemlével, termésbecsléssel egybekötve. Az így elkészített ellenőri jelentés alapján a minősítő bizottság ad azonosító számmal ellátott minősítést a forgalomba kerülő, a gazdaságot elhagyó termény adott mennyiségére, és valahányszor a termény megváltozik (így pl. búza- liszt- kenyér, paradicsom-ketchup). A feldolgozásnál is szigorú előírások vannak az adalékanyagok (édesítőszer, tartósítás módja, fűszerek stb.) eredetével kapcsolatban.

Az átállás időszaka 2 év, (amikortól kezdve az adott gazdaság az ökológiai gazdálkodás feltételei szerint gazdálkodik) kezdete azonos a minősítés kezdetével!, ezt be kell jelenteni, innentôl kezdve 2 éven keresztül a megtermelt áru “átállási időszakban megtermelt árunak“ minősül. Az EU törvény ezt a kategóriát nem ismeri, öko/biotermékként csak a 3 évtől kezdve lehet értékesíteni. (Értékesítés szempontjából a különbség a termékek árában van, ált 30-40-50 %-kal kerülnek többe az öko/biotermékek, de az árkülönbözet egyre csökken, de pl. sárgarépánál az ár lehet akár 20-szoros).

A szervezetek által felállított “Termesztési és minôsítési feltételek” felépítése általában azonos:

· engedélyezett/ajánlott eljárások, anyagok

· korlátozottan felhasználhatók (pl. csak külön engedéllyel)

· tiltott eljárások (Ilyenkor a tiltott készítménytől/eljárástól függően az adott tétel nem kap minősítést, de pl. tiltott növényvédôszer (vagy tiltott csávázószer) felhasználása esetén az egész gazdaság minôsítése elveszik, és kezdődik az egész átállási periódus előlről...)
 
 

A különböző szervezetek által felállított feltételek között nagy elvi különbség nem lehet, hiszen mindegyiknek meg kell felelnie mind az IFOAM, mind az EU előírásainak, a különbség az, hogy mennyire szigorúbbak azoknál.

Pl. Rézfelhasználás: ált 3kg/ha/év, de a DEMETER nem engedélyez rézfelhasználást zöldség esetében egyáltalán; vagy különbség van az állatlétszám elvárásaiban, általában megengedik a kívülrôl vásárolt istállótrágya használatát (ha lehetséges, akkor ez is biogazdaságból), de DEMETER minôsítést csak min. 0.2 számosállat/ha elérésekor lehet kapni.

A következôkben egy-két tápanyagellátással illletve a növényvédelemmel kapcsolatos témát érintünk (figyelem, ezek csak részletek, nem csak ennyi....)

Tápanyagellátás

1. Lassan, de folyamatosan felszabaduló, a talaj humuszanyagaihoz kötött tápanyagokra van szükség.... (a talajban élő élőlények biomasszája mekkora, ôk felveszik a kijuttatott tápanyagokat, testükbe beépítik, megkötik, szervezetük bomlásakor szabadul fel..... a víz, hő és tápanyaggazdálkodásban játszott szerep, a talajszerkezet kialakulásában játszott szerep stb).

2. komposzt használatára alapul: amely az élő talajhoz mind szerkezetében, mind mikrobiális összetételében a legjobban hasonlít, a talaj életébe a legkönnyebben beilleszkedő tápanyagforrás. Humuszanyagai stabilabbak a friss vagy az érett istállótrágya humuszanyagainál, hosszútávú és kiegyenlített tápanyagellátásra alkalmasak.

3. nem csak istállótrágyát, hanem növényi hulladékokat (kártevőktől és kórokozóktól mentes!) a feldolgozás maradványait, fiatal gyomnövényeket (amelyek nem érlelhetnek már magot, ill vegetatív részeikről sem szaporodhatnak) - mindenféle szerves anyagot komposztálhatunk.

4. Ezen kívül: nyersfoszfát, gipsz, dolomit, mészkô, algakészítmények, vulkáni kôôrlemények, üledékes kôzetek ôrleménye, fahamu, keserűsó stb)

5. hús-, csont-, szaru-, vér- és halliszt (figyelem: ezek gyorsan felszabaduló tápanyagokat tartalmaznak, a túltrágyázás és a kimosódás (NO3) veszélye ugyanúgy fennáll, mint a műtrágyáknál)

Javasolt, hogy a 4. és 5. pontban felsorolt anyagokat a komposztkészítés során adagoljuk a komposzthoz, hogy az egyébként könnyen mozgó tápanyagok a komposzt humuszanyagaihoz legyenek kötve!

Növényvédelem

Amit észben kell tartani: mi az hogy betegség: más élőlény, amely a keletkezett niche-t használja ki.

· A megelőző eljárások (vetésforgó: betegségek, kártevôk és a gyomok ellen, valamint az adott tájba, talajra, klímára illô növényfaj és fajta és a tápanyagellátás) megválasztásán túl

· A rendszer stabilításának megteremtése: sövények (zöld folyosók) kialakítása, melynek szerepe van a jobb mikroklíma megteremtésén túl (szélvédelem és a nedvesség megőrzése - talajban és levegôben egyaránt) a hasznos élôlények (ízeltlábúaktól kezdve....hüllők, kétéltűek, madarak, emlősök) élőhelyét biztosítja.

· az általában ismert réz és kénkészítményeket használhatók (bizonyos éves maximális dózisban) (a réz tápelemként, levéltrágyaként is hat!)

· vannak olyan anyagok, amelyek amellett, hogy valamilyen hatással vannak a kórokókra, kártevôkre, tartalmaznak a növény számára a levélen keresztül felvehető tápanyagokat is (mikroelemeket is akár, jelentős mennyiségben), valamint természetes eredetű növényi hormonokat, illetve a növény bőrszövetét erôsítik SiO2 tartalmuknál fogva - így ezek egyszerre hatnak a kórokozóra, kártevôre és erősítik a növényt. (ilyenek pl. a növényi teák, kivonatok -zsúrló, fokhagyma, algakészítmények, kôôrlemények, humuszkivonatok)

· csak valamilyen mechanikai hartással bírnak: vízüveg (erősíti a levelet, illetve rögzíti a gomba spóráit/konídiumait), agyagásványok, stb

· Kenőszappan:fiatal levéltetvek ellen, esetleg etilalkohollal keverve. A szappanmolekulák behatolnak a rovar külső bőrének viaszlapocskái közé és feloldják azokat.

· Piretrum (Chrysanthemum cinerarifolium : rovarporvirág, nikotin kivonata: rovarölőszerek, de mindent (hasznos és káros rovarokat) egyaránt elpusztítanak, bár természetes eredetűek, nagyon óvatosan kell használni!!!! (ha lehet, mellôzni). A nikotin melegvérűekre is mérgező.

· Kvasszia:a Quassia amara és Picrasma excelsa trópusi fák, rovarűző és bizonyos esetben rovarölő hatása van. (A forgácsot 24 óráig áztani, majd 1 óráig fôzni és higítani kell, kereskedelmi forgalomban a THIOKVANT 0.8% os kvassziakivonatot tartalmazó szer van Magyarországon.)

· Propolisz: méhek terméke, stimulál és antibiotikus hatása lehet

· NEEM: egy indiai fa, az AZODIRACTA INDICA levelébôl, termésébôl, magjából vonható ki a hatóanyag, az azodiractin. Az állatok szaporodási ciklusát befolyásolja, gyorsan öregednek, vénülnek elsősorban a levéltetvek, ezenkívül repellens (riasztó), és kitinszintézisgátló hatása van. Kísérleti állapotban van, gyümölcsösökben, esetleg szabadföldi zöldségekben főleg (fiatal!) levéltetvek ellen lehet használni. (A trópusokon, szubtrópusi területeken használják, és 200 rovar, egyes atkák, fonálférgek, gombák, baktériumok, vírusok ellen hatékony)

· Szexferomonok (csapdák illetve a konfúziós technikához diszpenzerek, kis kapszulák, amelyek 2-3 hónapon keresztül folyamatosan bocsátják ki az adott lepke feromonját)

· Bacillus thuringiensis var kurstaki : lepkehernyók ill szúnyoglárvák ellen

var tenebrioides : burgonyabogár lárvák ellen

Az élénken táplálkozó fiatal lárvák ellen kell kipermetezni, javasolják cukor hozzáadását a permetléhez. A készítmények baktériumspórákat és kristályokat (a baktérium által termelt kristályzárványokat) tartalmaz, a lárvák felveszik, a kristályok felsértik a bélcsatorna falát, így kerül be a baktériumspóra a lárva szomatikus sejtjeibe, és betegíti meg az állatot, amely rövid idő múlva étvágytalanná válik, és 3-7 nap múlva kiszáradás miatt éhenhal.

· Granulo - vírusok (molylepke hernyók ellen)
 
 

Gyomszabályozás

Alapvetően a helyes vetésforgóval (különbözô agrotechnikai igényű növények!), a tarlóhántás idôbeni elvégzésével és így (is) a gyomok magfogásának megakadályozásával, tiszta vetőmag használatával, megelôzéssel.

A szaporítóképleteket összegyűjtése és megsemmisítése (nagyobb felületen is!!!!)

· pl: virágzás elôtt (ha már virágzásig valamiért kifejlődött) az acat kaszálása, összegyűjtése, megsemmisítése (kaszálva és elfektetve beérleli a magot a legtöbb gyomnövény), vagy csak a virágok összegyűjtése.

· a talaj felső talajrétegét megmozgató talajmunka után (burgonyabetakarítás) a felszínre került vegetatív képletek begyűjtése (ezek aprítás után mind kihajtanak), acat és tarackbúza.
 
 

Mechanikai gyomirtás eszközei:

Teljes felület kezelése:

· fogas (régi gazdálkodás klasszikus munkaeszköze volt...)

· hálóborona (munkájában a fogashoz hasonlít, de a szerkezete jóval könnyebb, mozgékonyabb)

· gyomfésű (vagy rezgőborona vagy rugósborona néven emlegetik): kalászosokban, kukoricában, napraforgóban, de kertészeti kultúrákban (káposzta, bab, borsó, paprika, hagyma) is alkalmazható: kelőfélben lévô gyomok ellen. Vigyázni kell, hogy a kultúrnövény milyen fejlettségi állapoban van (bimbók, virágok sérülhetnek!), a gyomfésű fogai milyen erôvel feszülnek a földhöz (ez általában állítható), a gép haladási sebessége stb.

· lángszórót elvileg lehet, a gyakorlatban azért nem alkalmazzák, mert nagyon drága a PB-gáz + üzemanyag költsége.
 
 

Sorkezeléshez: - itt fontos a kormányozhatóság · kultivátor (sortávolság és talajtípus függvényében kell megválasztani a kultivátor-test típusát)

· gyomkefe (csak a sorközben alkalmazzuk, és csak olyan kultúrában, amely (arányában) kis felületrôl nagy jövedelmet biztosít, mert a gép a kialakítása miatt drága; így a szántóföldi növények - kukorica, napraforgó stb - és a 1-2-szeres gabonasortávolságra vetett növények szóba sem jöhetnek!) Használhatjuk sorban vetett lassú fejlôdésű növények (sárgarépa, gyökérzöldségek, hagymafélék, cékla) vagy palántázott növények (saláta) esetében, amíg a kefék közötti terelőlemezek alá befér és nem sérül a növény. Előnye, hogy a kultivátorral szemben nem tolja fel a kialakult talajcserepeket a kelő, kis növényekre, a sorközből viszont még a nagyobb, 4-6 leveles gyomokat is kiszedi. Vannak vízszintes és függőleges tengelyű géptípusok is.

· küllős kapa vagy csillagkapa: ívelt fogakkal rendelkezô küllős tárcsákból áll. Talajhajtású, a tárcsa vagy a sorral párhuzamos, vagy szöget zár be vele. A kelőfélben lévő gyomok ellen hatékony, azonkívül csak a talaj felső részét porhanyítja, elzárja a kapillárisokat

· kapálás
 
 

A kultúrnövény sorában · a vetésre merőlegesen járatott fogas, gyomfésű stb

· Lángszóró: mielőtt a kultúrnövény kikelne, a sor kezelése. Hatása: a gyomnövények leveleit, föld feletti részeit éri hôhatás. A sejtnedv kitágul, így a sejtfal megreped + a fehérjék kicsapódnak. A gyomnövény 2-3 nap múlva elszárad, a kezelés után a levelét megdörzsölve csak “olajos folt” látható. Évelô, sok tápanyaggal rendelkezô gyomok ellen nem hatásos, mert újra kihajt.

· vannak gumiujjas forgóelemekbôl álló kisgépek, amelyek alkalmasak a sorban kelő gyomnövények írtására.

· A küllőskapa vagy csillagkapa szintén jó szolgálatot tehet, beállítás kérdése, pl. kukorica, napraforgó esetében, egyszer a sorra (így takarja a kelô gyomokat), másodszor a sorról(így gyomlál) hordjuk a talajt.

· gyomlálás (a gyomnövények kis korában, mert akkor könnyebb...., és folyamatosan és rendszeresen!)
 
 

Magyarországon termesztett minősített öko/biotermékek

Szántóföldi növények:

· gabonák (búza, durumbúza, árpa, rozs, és zab, sőt rízs étkezési és takarmány egyaránt)

· köles, hajdina

· napraforgó (étkezési és olaj)

· szója, borsó, csicseriborsó (szendvicskrémnek)

· legelők, pillangósok, szálastakarmányok, silókukorica és kukorica - takarmánynak

Zöldségfélék: friss fogyasztásra belföldön és exportra, feldolgozás (ivólé - tejsavasan erjesztett, ketchup, uborka, fagyasztásra, ill gyermekélelmiszereket gyártó cégek (ALÉTE, NESTLÉ, HIPP) · gyökérzöldségek (sárgarépa, cékla és egyebek, mint petrezselyem, zeller, pasztinák)

· hagymafélék

· bab, borsó (fagyasztva),

· káposztafélék (savanyításra is)

· paradicsom (friss, ivólé, sűrítmény kethup)

· paprika (friss, szárítva, őrleménynek)

· fűszer és gyógynövények

· burgonya

Gyümölcsök: · alma (sűrítménynek)

· szőlő és bor

· kajszi (feldolgozásra ill. friss)

· bogyósok

· vegyes telepítésű ültetvényekbôl mindenféle

A jelentősebb magyarországi kapcsolatok: (ahol biotermesztés folyik és kapcsolatban állunk) · Biokultúra Egyesület, Skal ill Demeterbund

· Galgafarm (50km Bp-től keletre, szántóföldi növények és zöldségek, állattartás, feldolgozás)

· Ökológiai Mezőgazdaságért Alapítvány (Hantos-Kishantos-Mezőfalva) szántóföldi növények

· Biodinamikus üzemek: Szendrő, Nemescsó, Iváncsa

· Szőlő, bor ill gyümölcsök: Szekszárdi RT , Tóth László

· Gyümölcstermelés: Nyírség (alma), Vác (málna), Fertőd (ribiszke)

·Kereskedelem: Ökoszervíz
 
 

Ha valakit érdekel a téma szívesen látjuk érdeklődőként is az Ökológiai gazdálkodás szakirányon, diplomamunkásként vagy a B tantárgyon vagy csak síma érdeklődőként.