TAKARMÁNYCIRKOK
 

 A cirkok meleg égövi növények, ezért elterjedésüket a klimatikus tényezôk határozzák meg. Hazánk a ciroktermesztési övezet északi határán van.
 A takarmánycirkok nagyobb arányú termesztése Európában csak az utóbbi évtizedekben terjedt el. Egyébként Európában - így hazánkban is - elôször csak a seprûcirok termesztése honosodott meg.
 Hazánkban az 1920-1930-as években már elkezdôdött a takarmánycirkok termesztése, de nagyobb mértékben csak a második világháború után kezdett elterjedni. Vetésterületük alakulására azonban a hullámzás jellemzô, mert néhány évi növekedés után rendszerint stagnálás, ill. csökkenés következett be.

Származása, jelentôsége

 A pázsitfûfélék családjába tartozó cirok (Sorghum) nemzetség Etiópia és Szudán sztyepp-szavanna területein ôshonos. A takarmánycirkok értékes, szárazságtûrô takarmánynövények, ezért jelentôségük a száraz jellegû, vagy idôszakosan szárazságra hajlamos területek takarmánytermesztésében van. Felhasználásuk sokoldalú; értékes szálas- és tömegtakarmányok, szemtermésük pedig értékes abrak.
 A gyakorlati csoportosítás szerint a fontosabb cirokfélék: a seprûcirok (Sorghum vulgare var. technicum) és a takarmánycirkok, amelyek összefoglaló elnevezésébe a szemes cirok (Sorghum vulgare var. frumentaceum), a cukorcirok (Sorghum vulgare var. saccharatum) és a szudáni fû (Sorghum vulgare var. sudanense) tartozik.

Biológiai jellemzés

A cirkok melegigényes növények. Fejlôdésük kezdetén - a járulékos gyökérzet kifejlôdéséig - lassú a növekedésük, és csak késôbb válnak gyorsfejlôdésû, szárazságtûrô növényekké.
 Gyökérzetük mélyreható, bojtos gyökérzet, amely a felszínhez közeli talajréteget sûrûn behálózza.
 Száruk hengeres, belül telt. Magasságuk a változatoktól és a fajtáktól függôen 1-3 m. A szemes- és cukorciroknak vastagabb - 2-3 cm -, a szudáni fûnek vékonyabb - 1-2 cm - a szára.
 Levélzetük kissé hullámos szélû, szélességük változó, a szemes és cukorcirok levelei szélesebbek mint a szudáni füvek.
 Virágzatuk a változatoktól és fajtáktól függôen eltérô nagyságú és tömöttségû bugavirágzat:
- cukorcirok: tömött, barna színû
- szemescirok: lazább, színe változó (fajtától függôen)
- szudánifû: laza, szétálló, színe változó (fajtától függôen)
- seprûcirok: hosszú, rugalmas.
 A cirok virágok többségükben kétivarúak, a megporzás a szél és különbözô rovarok útján történhet, de az öntermékenyülés is, elôfordul, fôleg a szemes és a cukorciroknál.
 A szemtermésük alakja, nagysága és színe - a változatoktól és a fajtáktól függôen - változó:
- szemescirok magja: gömbölyded, fehér;
- cukorcirok magja: gyömbölyded, barnás;
- szudánifû magja:  kissé lapított és tojás alakú.
 A szemes cirok szemtermése jó minôségû abraktakarmány, amely emberi táplálkozásra is alkalmas. Fôleg Afrikában és Indiában fogyasztják.
 A szemes cirkot - felhasználásának megfelelôen - elsôsorban magtermesztés céljára termesztjük, de lédús és leveles szára a bugák betakarítása után silózásra is alkalmas, és legeltetéssel is hasznosítható. Az aszályos területeken, mint kukorica pótló terjedt el.
 Cukorcirok. A cukorcirok nagy zöldtömeget terem, szára lédús és a lé nem kristályosítható cukrot tartalmaz, ezért a cukorcirok silózásra kiválóan alkalmas takarmánynövény. De termeszthetô magnak is, mert szemtermése értékes abraktakarmány.
 Zöldetetésre nem érdemes vetni, mert zsenge korában - 1 m-en alul - kéksavat tartalmaz, és ezért mérgezô lehet. Másodvetésben is termeszthetô.
 Szudáni fû. A takarmánycirkok közül felhasználás szerint csak a szudáni fû tartozik a szálas takarmány növényekhez. Értékes zöldtakarmány, széna és silótakarmány is készíthetô belôle és legeltetéssel is hasznosítható.
 Nagy tömegû és jó minôségû zöldtakarmányt terem. Rövidebb tenyészideje, és felhasználása miatt másodnövényként is vethetô. Jelentôségéhez tartozik, hogy nagyon jó a bokrosodó és sarjadzó-képessége, ezért többször is kaszálható, vagy a sarjú legelôül is szolgálhat.

 Éghajlat- és talajigényük, vetésváltás

 Éghajlatigényük. A takarmánycirkok szárazságtûrô, melegigényes növények, szántóföldi növényeink közül a leghôigényesebbek. Hazánk a ciroktermesztési övezet északi határán van, ezért is termesztik az ország délebbi részein, ahol a júliusi átlaghômérséklet meghaladja a 210C-ot. Élettani igényeiknek megfelelôen általában a 160 napos tenyészidejû fajták a legalkalmasabbak hazai termesztésre.
 A csapadékra nem olyan igényesek, mint a hôre, 500 mm évi csapadék már elegendô. De szárazságtûrésük mellett az öntözôvizet is jól hasznosítják.
 Talajigényük. Általában minden talajtípuson termeszthetôk, kivéve a túl kötött, hideg, sülevényes futóhomok és erôsen savanyú /4 pH alatti/ talajokat. Fontos kitétel a jó vízgazdálkodás.
 Vetésváltás. Az elôveteményekre sem igényesek, de legjobb helyük a gabonafélék és a korábban lekerülô kapás növények után van.
 Ha másodvetésben vetjük, elsôsorban az ôszi keverékek után következzenek, de biztonságos a kettôs termesztés a zöldborsó után is. A szudáni fû az ôszi gabonák feltört tarlójába is vethetô, de ez már csak öntözéssel biztonságos. A másodvetéses termesztésnek egyébként is az öntözés a feltétele.
 A takarmánycirkok, fôleg a szudáni fû elôvetemény értéke - a sok tarló és gyökérmaradvány, valamint a talajok kiszárítása miatt - nem a legkedvezôbb, de az utónövények alá adott plusz N-adagolással már javítható.
 A nagyobb vízigényû kutltúrák után ne vessük. Önmaga után maximum 2 évig termeszthetô.

Tápanyagellátás és trágyázás

 Trágyázás. A takarmánycirkok kifejezetten tápanyagigényes növények, különösen a N-igényük nagy. Adhatunk alájuk istállótrágyát is.
 A nitrogén, foszfor és kálium arányát különbözô tényezôk befolyásolják, de az átlagosan adható - NPK - arány 2:1:1 /pl. 120-160:60-80:60-80 kg/ha hatóanyag, amely 240-320 kg/ha vegyes NPK hatóanyag/. A hibrid szudáni füvek esetenként 300-400 kg/ha - NPK - hatóanyagot is gazdaságosan hasznosítanak.
 A mûtrágyák kijuttatása, ôszi és tavaszi megosztása ugyanaz, mint a kukoricánál.

 Talajelôkészítés

 Mindenben azonos a kukorica, silókukorica és a kukoricacsalamádé talajelôkészítés irányelveivel, mind fôvetésben, mind másodvetésben.
 Különösen fontos, hogy a csapadékmegôrzés miatt a talaja elmunkáltan kerüljön a télbe.

Vetés

A takarmánycirkok csírázási hômérséklete elég magas, ezért csak akkor vethetôk, ha a talaj hômérséklete legalább a 13-140C-t elérte; de ha laza homokos talajba vetjük, célszerû megvárni a 14-160C-t. A szudáni füvek vethetôk a legkorábban: április végén, május elején.
 Ha másodnövényként vetjük - a megfelelô termésmennyiség és a minôség érdekében - legkésôbb június elején - közepén el kell vetni a silócirkot és a szudáni füvet.
 Vetésmódok. A szemes cirkot és a silócirkot - az alkalmazott vetôgéptôl függôen - 50-60-70 cm-es sortávolságra vetjük. A vetést a szükséges állománysûrûség miatt úgy kell végezni, hogy a talaj minôségétôl függôen 250-420 ezer körüli szemet, ill. csírát vetünk egy hektárra. Ez pl. 60 cm-es sortávolság esetén 4-6 cm-es tôtávolságot jelent, ami 8-13 kg/ha vetômagnak felel meg.
 A szudáni füveket zöldtakarmánynak, silózásra és legeltetésre is 12 cm vagy 24 cm-es sortávolságra vetjük, de vethetôk 24 x 12 cm-es ikersorokba is. A 12 cm-es sortávolság vetômagszükséglete: 55-65 kg/ha hibrid vetômag, a 24 cm-es sortávolság vetômag szükséglete - gyengébb  termékenységû talajokon - 30-35 kg/ha vetômagnak felel meg.
 A takarmánycirkok vetésmélysége 3-6 cm legyen és a vetéshez bármely típusú gabonavetôgép használható.

Ápolás

 A kezdeti lassú fejlôdésük következtében gyomirtásuk elengedhetetlen. Ennek hiányában a ciroktáblák elgyomosodnak, kiritkulnak és így jelentôsen csökken a termésük. A talajelôkészítéskor, vagyis vetés elôtt, és kelés után kell többszöri mûvelettel elvégezni a mechanikai gyomirtásukat. Késôbb, árnyékoló hatásuk következtében visszaszorítják a gyomokat. Az esetleges vegyszeres kezelésük megegyezik a kukoricáéval.
 Leggyakoribb betegségei a fedettüszög, a porüszög, a rostosüszög, valamint a fuzáriumos tôszáradás.
 Kártevôi a drótférgek, a lótücsök, a kukoricamoly, a vetési bagolylepke hernyója, a cserebogárpajor, a levéltetvek.

Betakarítás

 A szemes cirok zöld száron érô növény. A betakarítást a szemek 30 % körüli nedvességtartalmánál kell megkezdeni, de szemtörés szempontjából a 25 %-os nedvesség az optimális. Az alacsonyszárú szemescirok kombájnos aratása végezhetô egy és kétmenetben, amikor a kombájn csak a bugákat vágja le és a szárat silókombájnnal takarítják be.
 A silócirok betakarítása a termesztési céltól függôen változó; silózásra a bugahányás után, a mag tejes-viasz, ill. viaszérés állapotában kell betakarítani. A betakarítás idejét a hasznosítási mód határozza meg. Zöldtakarmányozásra már a bugahányás elôtt elkezdhetô a kaszálása, mert ha megkésünk, rosszabbul sarjadzik és kevesebb lesz a sarjú.
 Silózásra bugahányás után kell betakarítani; a betakarításra legmegfelelôbb gépek az apró szecskát készítô silókombájnok.
 A legeltetést az 50-80 cm-es magasságnál célszerû elkezdeni, de a sarjú termés már korábban is legeltethetô.

Vissza az elejére